Gigantikus SSD összehasonlító teszt

 

Hatalmas, 60 SSD teljesítményét összehasonlító teszt jelent meg a hardware.info oldalán. Az eredmények alapján a jelenleg kapható leggyorsabb SSD a Samsung 850 Pro szériája, amit pár hónappal ezelőtt mutattak be és az első 3D V-NAND alapú meghajtó, 10 év gyári garanciával, én is ezt használom a saját gépemben, nagy megelégedéssel.

A teljesítményt azonban nem adják ingyen, a Samsung a mezőny legdrágább tagja, ár/érték arányban a Crucial MX100 szériája verhetetlen ajánlat, jelenleg itthon bruttó 28000Ft környékén már beszerezhető egy 256Gb-os, a 850 Pro-ból 48000Ft az ekkora verzió. Aki a leggyorsabb és legfejlettebb technológiával készült SSD-re vágyik, annak egyértelműen a Samsung az ideális választás, de a hétköznapokban nem igazán vehető észre különbség a megfizethetőbb alternatívákhoz képest.

 

SSD ár-teljesítmény arány

 

forrás:   hardware.info

 

Búcsú az XP-től

 

2014 árpilis 8. Minden idők legnépszerűbb operációs rendszerének az utolsó napja. A Windows XP 2001-es megjelenésekor a számítástechnika  még egy más korban járt, gyors internetről / gyakran bármilyen internetről / csak álmodni lehetett, a frissen bemutatott P4 volt a a leggyorsabb processzor – persze méregdrága RDRAM-mal -, 20Gb-os HDD már nagynak számított, Sound Blaster volt a nagybetűs hangkártya, érintőképernyős, gomb nélküli telefonok pedig a scifi filmek kellékei voltak. Az elmúlt 13 évben rengeteg minden megváltozott, több hardver generáció jött és ment, új eszközöket kezdtünk használni, de az XP itt maradt velünk. Ennek több oka is volt, egyik, hogy nagyjából az SP2 után kifejezetten megbízható rendszer lett belőle. Máig szokás persze a Microsoft termékeit az instabilitás miatt szidni, a valóságban az ilyen hibáknak már régen nincs köze a rendszerhez, inkább a gyenge minőségű vagy hibás hardverek következménye. A másik ok, hogy az XP sallangoktól mentes, jól használható operációs rendszer volt, amin emberek százmilliói tanulták meg a számítógép kezelés alapjait, dolgoztak és játszottak több mint 10 éven keresztül, és egyrészt a megszokás, másrészt igények tökéletes kielégítése miatt sokaknak meg sem fordult a fejében a váltás.

Windows XP asztal

Sokaknak hiányozni fog..

Egy többszázezres látogatottságú magyar oldal adatait ellenőriztem, és ezek szerint az elmúlt hónapban a felhasználók 32.6 százaléka használt XP-t, Windows Vista-t, 8 és 8.1-et összesen 8.9 százalék. Hihetetlen szám, minden harmadik PC még XP-t futtat, és ez a tény árpilis 8 után komoly veszély forrása is lehet. A Microsoft a támogatási idő alatt folyamatosan javította a felmerült sérülékenységeket, a havi frissítések számából látszik, hogy ez nem lett az idővel kevesebb. A támogatás végével viszont csak idő kérdése, hogy mikor találnak egy olyan sérülékenységet, amivel gépek millióit lehet megfertőzni. Az ilyen rendszerszintű hibák kihasználása nem a jól ismert vírusokhoz vagy trójaiakhoz hasonló módon történik, egy weboldalra látogatással, esetleg program telepítésével, hanem elég egy internet csatlakozás és aktív közreműködés nélkül, minden látványos jelt mellőzve veszíthetjük el az irányítást a gépünk felett.
Természetesen a Microsoft is pontosan tudja, hogy milyen nagy számban használják  a világban máig a jó öreg XP-t, emiatt reménykedni lehet benne, hogy egy globális informatikai kataklizma elkerülésére adott esetben kiadnának rendkívüli frissítést egy komolyabb hibára, ezt erősítheti az a tény is, hogy pénzért nagyobb vállalatoknak, kormányzati szerveknek továbbra is nyújtanak támogatást.

Átlag felhasználóként, rendszergazdaként erre alapozni viszont nem a legjobb döntés, egyszerűen itt az ideje, hogy egy nagy levegővétel után elengedjük a rendszer kezét. A váltás – szerencsére – nem feltétlenül fájdalmas, a Windows 7 még elérhető, és minden szempontból gyorsabb, kényelmesebb rendszer az XP-nél, ami tulajdonságokból az utóbbi a 8-ra már nem feltétlenül mondható el. De ha hinni lehet a híreknek, a jövőre érkező Windows 9 jó lesz, méltó módon a Microsoft megszokott egy rossz rendszer, egy jó rendszer sormintájához.
Addig is búcsúzzunk XP-től, ami a számítástechnika történetének egy nagyon fontos állomása volt, de az idő eljárt felette. Egyben kezdjük el a számolni a napokat 2020 január 14.-ig, a dolgok mai állása szerint az lesz a Windows 7 utolsó napja.

A kulcsszavak alkonya?

 

A megrendelők részéről a leggyakoribb visszatérő kérés bizonyos kulcsszavak pozíciójának a javítása. Általában önálló szavak és maximum két szavas keresőkifejezések szerelnek a listákon, az optimalizálástól pedig azt várják, hogy ezekre az első tíz találatban legyen az oldal. A valóságban azonban nem ezt szeretnék, hanem azt, hogy több megrendelőjük legyen, többet adjanak el, többen találják meg őket, stb.

A kulcsszó fixáltság annak következménye, hogy a kezdetektől a Google nem túlságosan szofisztikált módon értékelte ezek alkalmazását, ahol is az ezer Britney Spearst tartalmazó oldal relevánsabb volt a 999-et tartalmazónál. Elindult egy harc a fejlesztők és keresőmotorok között, idővel letisztultak a játékszabályok, de egészen a közelmúltig a kulcsszavak voltak a linkek mellett az oldalak legfontosabb elemei. Ez a folyamat és a keresők fejletlen szemantikai képességei elrontottak minket felhasználókat is. Meg kellett tapasztalnunk, hogy bármennyire szeretnénk hétköznapi nyelvezettel feltenni a kérdéseinket, ezekre nem kaptunk releváns válaszokat, ezért megtanultunk “gépül” kérdezni. Ahelyett, hogy “Melyik gumi nyerte az idei ADAC tesztet?” azt gépeljük be, hogy “ADAC tesztgyőztes 2013”, egyértelmű ránézve a két kifejezésre, hogy egy baráti beszélgetésben furcsán néznének ránk az utóbbi használatánál. Egyrészt tehát ott volt egy kulcsszavakra figyelő kereső, másrészt az ezeket alkalmazó felhasználók, ez amit megszoktunk, és ez az ami alapvetően változott meg.

 

Google keresési szabvány

Így irányítja a javaslatokkal a kereséseink a Google – részlet a US20130226953 A1 számú szabadalomból

 

A nyár végén a Google az egyik legnagyobb frissítést hajtotta végre a története folyamán, egy hónappal később jelentették be, és ez idő alatt a szakemberek nem vettek semmit észre belőle. Ennek oka, hogy nem az oldalak teljesítését befolyásoló, hanem keresések értelmezését megváltoztató frissítés történt. A mobil eszközök hozták el széles körben a lehetőséget, hogy szóban tegyük fel a kérdéseinket, de ma már például a Chrome asztali verziójában is ott kis mikrofon ikon, ha pedig szóban kérdezünk, akkor az élő beszéd értelmezése a keresőmotorok legfontosabb feladata. A Hummingbird frissítés lényegében arról szólt, hogy a felhasználók intencióját, szándékát akarja a rendszer kitalálni, eltávolodva a szavak konkrét egyezésétől. Többé már nem feltétlenül van a keresőkifejezések és a találatok között szóbeli azonosság, ha pedig így van, akkor a kulcsszavak az eddigi értelmükben elveszítették jelentőségüket.
Ezzel nem alkonyult be véglegesen a kulcsszónak, továbbra is fontos eleme az oldalak optimalizálásának, továbbra is foglalkozni kell vele, de a korábbiaktól eltérő formában. Mint elsődleges optimalizálási eszköz és teljesítési mérce többé már nem tekinthetünk rá.

Milyen laptopot vegyek?

 

Egy korábbi bejegyzésem kiegészítése ez a mostani, pontosabban annak egy témában bővebb kifejtése.
Évek óta csökken az eladott asztali gépek aránya a hordozható gépek – először a notebookok, majd a tabletek – javára. Ez folyamat megállíthatatlannak tűnik, ami nem feltétlenül baj, csak tisztában kell lennünk azzal, hogy ezek a hordozható gépek egy komplett asztali számítógéphez képest valamilyen formában mindenképpen kompromisszumot jelentenek. A laptopok esetében a legáltalánosabb elvárás az alacsony súly és a hosszú akkumulátoridő. Az előbbi leginkább a méret csökkentésével és könnyebb anyagok használatával, az utóbbi alacsonyabb fogyasztású alkatrészek felhasználásával és nagyobb kapacitású telepekkel érhető el. A méret csökkentése a működésre sok szempontból hátrányos. Egyrészt ez az alkatrészek integrálásával oldható meg, vagyis az egyes elemek egy áramkörre építésével, ami meghibásodás esetén többletköltséget jelent, hiszen például az egész alaplapot kell például a grafikai kártya meghibásodásakor cserélni. Másrészt az áramköri elemek a zárt tér és korlátozott szellőzés miatt nagyobb hőnek vannak kitéve, ami károsan hat az élettartamra. Általánosan kijelenthető, hogy a hordozható gépek élettartama ezek, valamint hordozhatóságukból adódó nagyobb kockázat miatt rövidebb az asztali gépeknél.

Asus X502CA

Asus X502CA, a legtöbb felhasználónak tökéletes választás

Használhatóság szempontjából szerencsére mára eljutott oda a számítástechnika, hogy az alsókategóriás, kifejezetten alacsonyfogyasztású ULV-CULV  processzorok is megfelelő teljesítményt nyújtanak általános felhasználás esetén. Fontos tudni, hogy a fejlettebb energiagazdálkodás, vagyis ezáltal hosszabb üzemidő, a drágább típusokra jellemző szolgáltatás, az alsó szegmensben ezeket kihagyják/nem aktiválják. Már a netbookoknál is általános a 2Gb memória, ami szintén elég a legtöbb esetben. A merevlemezek a kisebb fizikia méret miatt általában kisebb kapacitásúak az asztali gépekbe szerelteknél – a sebességük is alacsonyabb -, de akár 1Tb-os notebook HDD is vásárolható, és természetesen a rendelkezésre álló tárhely bővíthető külső meghajtókkal. Itt kell megjegyeznem, hogy kedvenc vesszőparipám, az SSD-k alkalmazása laptopok esetében még az asztali gépekhez képest is több előnnyel jár. A sokkal gyorsabb működés mellett növekszik az akkumulátoridő, valamint a gép mozgatása vagy leejtése estén nem kell többet adatvesztéstől tartani.
Visszakanyarodva a kérdéshez, hogy milyen laptopot érdemes venni, ez természetesen felhasználástól és pénztárcától függ, de ha nincsenek különös elvárások, akkor bátran lehet választani az ismertebb márkák alsó árkategóriás termékeiből, nem nyúlhatunk nagyon mellé. Egy Asus X502CA-XX029D 4Gb RAM-mal, 500Gb-os merevlemezzel, Intel Pentium 987-es processzorral, webkamerával és 15.6” kijelzővel már bruttó 90.000Ft környékén megkapható. Egy árkategóriával feljebb lépve nagyjából bruttó 120.000Ft egy Dell Inspiron 3521 Core i3 3217U processzorral, 8Gb RAM-mal, ez a laptop már komolyabb feladatokra is elégséges, ha pedig valaki, akár házilagosan SSD-re cseréli a gyári HDD-t, meglepően gyors gépet kap.

Dell Inspiron 3521

Dell Inspiron 3521, ennél jobb nem igazán kellhet

160.000Ft-ért ennek a típusnak Core i5 processzorral és kiegészítő grafikai kártyával szerelt verzióját találjuk. Az ennél drágább gépeket általában nem szoktam javasolni, mert személyes preferenciáim alapján szolgáltatásban nem nyújtanak olyan előnyöket, amelyek arányban lennének az ár növekedésével. Itt már általában felsőközép-, felsőkategóriás eszközökről van szó, amiknél a presztízsszolgáltatások /pl. aluminium ház/, vagy a név /pl. Apple/ növeli az árat. Lebeszélni természetesen senkit nem fogok mondjuk egy MacBook megvásárlásáról, csak a felhasználók legnagyobb hányada számára szigorúan használati szempontból nézve felesleges kiadás.
Visszakanyarodva még egy pillanatra a Dell 3521 példájára, fontos és sokaknak nem egyértelmű, hogy ez a kód így magában csak egy termékcsaládod jelent, a végén található karaktersor határozza meg a pontos felszereltséget, így ne tévesszen meg senkit, ha látszólag azonos lapotopokat lát nagyon különböző áron. Ilyenkor érdemes átolvasni a rendszerspecifikációt és az igényeink, valamint a rendelkezésre álló keret alapján meghozni a döntést.
A középkategóriás gépek is alkalmasak már komolyabb kép-vagy filmszerkesztési, feladatokra, de a legfrissebb játékokat nem fogják teljes pompájukba futtatni. Egy komolyabb PC-be szerelt grafikai kártya olyan nehéz, hűtésével együtt kétszer olyan magas és nagyjából kétszer annyiba kerül, mint egy kisebb notebook, nem várható el még a drágább mobil videokártyáktól sem hasonló teljesítmény. Ezzel visszakanyarodnék a kompromisszum témájára: a hordozhatóságért teljesítményt, tárolókapacitást, fejleszthetőséget, áldozunk, de ezekkel a mai fejlettségi szint mellett már együtt lehet élni.

Share This